Ivánka Csaba Életútja

A Nemzeti Színház művésze 
1990

IVÁNKA CSABA Jászai Mari-díjas színművész, rendező és rockzenész, (Budapest, 1948. április 17. - Budapest 1996. június 4. - Szülei: Ivánka Károly és Lukács Vilma. Testvérei: Ivánka Károly és Ivánka Mária. Felesége: Bartos Zsóka. Gyermekei: Zsófia 1975 és Vince 1977.) a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán 1973-ban végzett Vámos László növendékeként. A színházrendező szakon Ádám Ottó tanítványa volt, ahol 1987-ben fejezte be tanulmányait.

Pályája 1973-ban a Bartók Színházban indul. 1974-től 1981-ig a Székely Gábor, Schwajda György majd Kerényi Imre, végül Paál István vezette Szolnoki Szigligeti Színház művésze. Vendégként játszott és rendezett a Radnóti Színpadon, az Egyetemi Színpadon, az Arany János Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Katona József Színházban és a Madách Színházban. 1982-től elhunytáig a Nemzeti Színház tagja volt, ahol Vámos László, Kerényi Imre, Csiszár Imre, Sík Ferenc, Iglódi István rendezéseiben játszott, s később rendezett, továbbá színészmesterséget tanított a Nemzeti Stúdióban.

Kitüntetései:
Rajz János-díj 1986, Jászai Mari-díj 1988, Tamási Áron-díj  1995.

Művészi munkájára nagyfokú igényesség, elmélyültség volt jellemző, amely szerencsésen párosult az új iránti fogékonysággal, integrációs képességekkel, kreatív sugallatokkal, esztétikai - etikai tartással, s feddhetetlen emberséggel. - Sokirányú tehetsége alkalmassá tette hatalmas prózai szerepek elmélyült megformálására, s nagy énektudást igénylő kimagasló zenés színházi alakításokra egyaránt. - A színház egésze érdekelte, ezt jelzik dramaturgiai munkái, s mindenekelőtt igazi alkotóközösségeket teremtő rendezései. Nagy í­vűnek í­gérkező művészi pályáját törte derékba tragikusan fiatalon, 48 éves korában bekövetkezett halála.

Bővebben...